Abby Jonson egy 16 éves fiús lány. Sokszor kerül zűrbe. Egy nevelő otthonban él Londonban. Szülei meghaltak. Nagy vagyont hagytak rá. De nem herdálja el. Spórol. Nem sok barátja van. Egyetlen szórakozása a gördeszkázás és a BMX-ezés. Ennek él.
Ha tetszik a blog nézz be és kövesd figyelemmel a történetet!
Ha tetszik a blog nézz be és kövesd figyelemmel a történetet!
2013. augusztus 24., szombat
Part 16. Édes keserű deja vu
-Nem kellett volna elmondanom!-morgott.
-De el kellett!-fordítottam fejét magam felé.-Mert így legalább tudom, hogy amit érzek az nem viszonzatlan...-suttogtam. A következő pillanatban elkapta tarkóm és magához húzva, forró, égető csókot adott.
-Abby Jonson, lennél a barátnőm?-nézett rám nagy, csillogó szemeivel.
-Igen.-mosolyogtam és átöleltem.-Csak Niall.... Titokban kell maradnia!
-Nem akarom! Fel akarom vállalni!-nyöszörgött.
-Harry bántani fog!-motyogtam nagyon halkan.
-Nem hagyom! Te az én kincsem vagy! És én meg a kalóz. És őrzöm a kincsem! Mindenkitől!-duruzsolta édesen fülembe. Annyira jó volt ezt hallani.-Akkor rendben, legyen titok!-puszilt meg.
-Köszönöm!-suttogtam fülébe.
-Ab, én.....-fordította el fejét szégyenlősen.
-Nial, mi az?-ijedtem meg kicsit.
-Tudod, én..... Éhes vagyok...-kuncogott.
-Gyere!-fogtam meg kezét. Még a folyosón lopott tőlem egy utolsó kis csókot, majd elváltunk egymástól. Harry is lent volt.
-Te meg?-kérdeztem flegmán.
-Várok a palacsintára.-vigyorgott elégedetten.
-Bunkó!-sziszegtem fogaim közt.
-Fejezd ezt be!-termett mellettem és ismét csuklóm markolta.
-Harry, ez fáj! Nagyon!-torzult el arcom.
-Kérj bocsánatot!-suttogta fülembe és még jobban szorított.
-Soha!-nyögtem ki, mert nagyon fájt.
-Oké! Akkor este is nyöghetsz, mikor együtt leszel velem.-csókolta meg nyakam.
-Faszfej!-morogtam rá.
-Kussolj ribanc!-lökött el. Niall elkapott.-És csináld a kaját!
Bekevertem a tésztát, és elkezdtem sütni. Egy palacsintát elkészítettem és óvatosan Niall tányérjára csúsztattam. A következőt, mikor kész lett odavágtam Harry tányérjára.
-Nesze kaja, egyé' bazdmeg!-fordultam vissza a tűzhely felé. Meglepődtem, hogy nem szólt semmit. Mondjuk örültem neki, de azért féltem is. Megették a palacsintát, és még én is tudtam enni két lekvárosat.
Ők is még ettek egy csomót, meg még maradt is a többieknek. Harry felment a szobájába.
-Niall én el akarok innen menni!-suttogtam.
-Tudom, de...-jött be a pult másik felébe.
-De?-néztem rá hatalmas szemekkel.
-Harry, megtalálna, és tudod, nem akarom, hogy fájjon neked!-csókolta meg nyakam.
-Niall...-csúszott ki számon neve.
-Amint, tudlak el viszlek egy helyre. Egy helyre ahol együtt lehetünk. Ketten!-csókolt meg. Egy kattanásra, amit fentről hallottunk szétrebbentünk. Én elmentem a lépcső felé, Ni pedig még lent maradt.-Csak ketten...-súgta utánam. Visszafordultam és kacéran mosolyogtam egyet.-Éjszaka gyere át!-tátogta utoljára, majd eltűnt látószögemből.
A nap többi részét szobámban töltöttem. Nem csináltam semmit, illetve a deszkám javítottam. Talán már kilenc óra lehetett, mikor Harry osont be hozzám.
-Miért nem lehetsz olyan mint amikor megvettük a deszkát, mikor sütiztünk?-néztem fel rá.-Nagyon fáj a kezem! Miattad! Legyél gyengéd kérlek! Ne legyél olyan vad! Maradj gyengéd örökre!-könyörögtem neki.-És nem az csak ágyra gondoltam.
-Abby.. Sajnálom, de mindig felidegesítesz! És elborul az agyam, és te és Niall.... Látom, hogy néztek egymásra, de nem szabad! Tudod jól!-közeledett felém lassan. Kicsit hátrébb araszoltam.-Ne, ne, ne!-kérlelt lágyan.-Nem bántalak ígérem. Nagyon gyengéd próbálok ma este lenni.-lágyította el hangját. Elém jött és felvett ölébe.
*Harry szemszöge*
Rettegett tőlem. Láttam, hogy remeg! Miattam. Bántottam őt. Már nem is egyszer. Vadállat vagyok.
Most gyengéd leszek. És az is maradok. Vagyis az próbálok maradni...
-Vigyázok rád!-suttogtam fülébe.
-Harry...-mocorgott karjaim között.
-Mi az?
-Nem szeretném!-fordította el fejét.
-Miatta? Szereted? Nem. Te szerelmes vagy belé.-töprengtem el.
-Harry, itt vagy?-lóbálta kezét előttem.
-I-itt vagyok!-tettem le a törékeny lányt.-Most mondok valamit...
-Mondd!-szólt rám ingerülten.
-Nem lehettek együtt. Ez lehetetlen! Te a miénk vagy! Az ötünkké. Senki másé. Osztozunk rajtad! Nem sajátíthat ki magának! Szóval most jól figyelj. Nem szólhattok egymáshoz. Niall most hazamegy Mullingarbe. Liam is hazamegy és Zayn és Louis is. Te velem jössz Holmes Chapelbe. És velem maradsz ott! Eljátszod, hogy a barátnőm vagy, akivel nagyon szeretjük egymást.-morogtam rá. És megint megijesztettem. Ilyen vagyok. Nem tudok változni. De ő olyan törékeny.-Jó és most szeressük kicsit egymást.-ültem le a matracra, jó közel hozzá. Fejét oldalra döntöttem kezemmel, és a nyakán lévő vékony bőrt kezdtem szívni és harapni.
-Harry...-nyöszörgött.
-Shhh.....-búgtam nyakába. Folytattam a kínzását.
-Harry...-nyöszörgött ismét.-Nem akarom....
-Shhh... Jó lesz.-hajoltam vissza nyakához. Jó illata volt bőrének. Kis csókot hagytam a piros helyen majd elindultam számmal. Nyakától egészen állvonaláig végigcsókoltam, majd ajkait vettem célba. Alsó ajkába haraptam, hogy "beengedjen", de nem engedte. Ezt megismételtem, mire ajkai szétnyíltak. Nyelvemmel megkaptam a szabad bejutást és lassan kezdtem matatni nyelve után. Nyelveink lassú táncot kezdtek járni. Egy mosollyal nyugtáztam, mikor megéreztem, hogy karjai nyakam köré fonódnak. Karjaimat dereka köré vezettem és közelebb húztam magamhoz. Belecsúszott ölembe. Lábait derekam köré kulcsolta.
Bátrabb lettem és benyúltam pólója alá. Lassan elkezdtem lehúzni felsőjét. Engedte. Ő is levette felsőm. Feláltattam, de a csókunk nem szakadt félbe. Próbáltam türtőztetni magam, gyengéd akartam lenni. Lassan levettem nadrágját. Fehérneműben volt. Éreztem, hogy övemmel küszködik. Úgy döntöttem segítek apró kezeinek. Kezeimet övemhez vezettem és kicsatoltam azt. Letolta nadrágom. Pici kezei a 'kis Harryre' tévedtek. Remegve kezdte simogatni szerszámom. Egyre jobban keményedtem.
Hátat fordított nekem és elkezdte ringatni csípőjét, közben hozzám dörgőzött. Majd mikor leguggolt ismét fordult egyet. Alsóm letolta bokámig és bekapta a 'kis Harryt'.
Élveztem. Nagyon is. Mikor tudtam, hogy hamarosan elmegyek felhúztam magamhoz egy csókra.
Kicsatoltam melltartóját, ami lassan csúszott le karjain. Kezeimmel nem sokkal később a végső ruhadarabhoz értem, ami gátolt engem. Ujjaimat a kis textilbe akasztottam, majd letoltam azt. A kis darab szépen csúszott le törékeny testén. Lefektettem a matracra. Fölé másztam. És lassan belé hatoltam.
-Gumi..-zihálta halkan.
-Shhh...Holnap kapsz gyógyszert!-csókoltam meg. Lassan mozogni kezdtem benne.-Olyan szűk!-löktem egyet.
*Abby szemszöge*
Nem tudtam mi is ütött belém. Talán nem akartam, hogy fájjon. Egész végig csukva volt a szemem és azt képzeltem Niallel vagyok. Nem szóltam semmit sem, mikor elmentem. Megéreztem, hogy belém üríti magát, majd kicsusszant belőlem.
-Sajnálom, hogy bántalak! Csak felidegesítesz állandóan.-puszilt meg.
-Egyszer el fogod törni a csuklóm.-motyogtam alig hallhatóan.
-Sajnálom!-csókolt meg, majd felállt és felhúzta alsóját és elment.
Én pedig felvettem a fehérneműm és olyan éjfél körül, ami körülbelül 3 órával később volt, miután Harry elment, átsettenkedtem Niallhöz......
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése